A médiatörvénnyel kapcsolatos hírektől hangos napjainkban minden fórum, dúl a vita egy valóban összetett kérdésről…

Hogy milyen lenne valójában egy “egészséges” sajtó, bizony nem könnyű definiálni… Próbálja meg Ön, ha nem hisz nekem!

Egy ideális világban – tudjuk, nem abban élünk – a sajtót nem kellene körülhatárolni, törvényekkel szabályozni, esetleg korlátozni. hiszen minden józan és tisztességes ember egyetértene abban, hogy korrekt tájékoztatást vár el, amiben nem szubjektív véleményeket oszt meg valaki, hanem közli a tényeket. Az lenne az igazi, ha nem kellene folyton “a sorok között olvasni”… és arra figyelni ki hol, és miben akar minket elaltatni, félrevezetni, megtéveszteni, győzködni, és még sorolhatnám… Ha amit leírt, vagy nyilatkozott egy újságíró, vagy sajtófőnök, aki ráadásul szakmai felelősségéért és hozzáértéséért pénzt vesz fel, mi is készpénznek vehetnénk. Ha nem kellene soha a mögöttes motivációkat vizsgálgatnunk, és megszünhetne mindenfajta (leginkább kölcsönös) gyanakvás…

Nos, én az ideális szabad sajtót valahogy ilyen felelős tájékoztatást nyújtó szolgáltatásnak képzelem el.

Igenám, de mi van akkor, ha valaki az én jóhiszeműségemet kihasználva visszaél a bizalmammal, és saját jogaira és szabadságára való hivatkozással olyan dolgokat kommunikál (leginkább kéretlenül), amik sértik az én jogaimat és szabadságomat? Ahol összeütközésbe kerül a jogszerűség és a tisztesség? Ahol ellentmondás feszül a többség és a kisebbség véleménye között? Ha mindkettőnek egyformán joga van – és jogi értelemben van – véleményének hangot adni, akkor hogyan érvényesíthetjük itt a “demokráciát”?

Az egyetlen fokmérője az “igazságtevésnek” ez esetben olyan közös értékrenden való “közmegegyezés” lehetne csak, amit pártállástól, etnikumtól, szociális helyzettől függetlenül mindenki magáénak vall. Ezt nevezhetnénk mondjuk “sarokkőnek”. Amikor pedig a mérleg nyelve egy vitás helyzetben furcsa irányba lengene ki, ez lenne – hangsúlyozom mindenki számára – az egyetlen érvényes viszonyítási pont. Milyen egyszerű is lenne…

Én azonban nem magáról a törvényről kívánok itt véleményt formálni, ezt a tisztet meghagyom az erre vonatkozó felelősséggel felruházott embereknek, sokkal inkább megújult lelkesedéssel fogok itt szólni a TUD6 Magazin által nyújtott lehetőségeinkről. Nos, hogy ez “önreklámnak” minősül-e? Döntsék el Önök!

Nálunk szabad a pálya!

A Tud6 Magazin ugyanis cikkíró pályázatot hirdetett meg, amire várjuk mindazon amatőr “újságírók” írásait és cikkhez kapcsolódó fotóit, akik úgy érzik, tudnak hozzátenni mindennapjaink öröméhez, sikeréhez, és céljuk, hogy embert és közösséget építő gondolataikkal, tapasztalataikkal gazdagítsák tudásunkat. Meggyőződésünk, hogy mindenkinek vannak olyan erősségei, tudása, élettapasztalata, illetve környezetében fellelhető erőforrása, ami mindannyiunk hasznára válhat. Amit nem szeretnénk, hogy valaki ezzel a lehetőséggel visszaélve nyíltan vagy burkoltan politikai, ideológiai vagy üzleti érdekeit szolgálja, vagy bármilyen formában azt reklámozza. Annyi érték van körülöttünk, amit észre sem veszünk, ezeket szeretnénk megmutatni, ezekkel példát mutatni, ötleteket adni, és bár nem “bulvár” szinten, de mégiscsak szórakoztatni.

Egyszer hallottam egy történetet egy iskolai focimeccsről, ahol a bíró késése miatt egy jószándékú apuka kezdte vezetni a barátságos mérkőzést, ami majdnem tragédiába fulladt, ugyanis fogalma sem volt a futball játékszabályairól. A hirtelen szabadságtól megittasodva aztán a gyerekek össze-vissza kezdtek rohangálni, és egyre több volt a szabálytalanság a pályán. A helyzet kezdett már-már sérülésveszélyessé fajulni, mikor megérkezett a szakavatott futball-bíró, aki “ráncbaszedte” a kis apróságokat, és lefújva minden szabálytalanságot, végül sínre tette a mérkőzést a gyerekek, a szurkoló szülők és nézők nagy örömére…

Nos, a Tud6 Magazin “játékszabályai” is csupán azt szolgálják, hogy közzétett cikkeink ne egymás rombolására, a közösség sérülésére, hanem épülésére szolgáljanak. Ebben áll a mi “sajtószabadságunk”!

Várjuk mindazok jelentkezését, aki egyetértenek ezzel a média-szemlélettel, és szeretnének aktívan hozzájárulni egy egészséges gyakorlat, egy reményeink szerint egy inspiráló jó példa kialakításához!

Kezdjük el mi itt “kicsiben”, bízva benne: hátha ragadós lesz a példa…

Velkey-Solvberg Anna
www.pro-vision.hu